Az Építőipari Panasznyilvántartás elsősorban olyan határozatokat tart nyilván, amelyeket építőipari, vagy az építőiparhoz kapcsolódó fogyasztói panaszügyben, illetve jogsértési ügyben az 1997. évi CLV. fogyasztóvédelmi törvényben leírt Békéltető Testület, vagy a Magyar Bíróság az egyes gazdálkodó szervezetek terhére hozott.

A fentebb leírtak alapján az a gazdálkodó szervezet kerül be negatív bejegyzéssel az Építőipari Panasznyilvántartásba, amellyel szemben az alábbi tények közül legalább egy megállapítható:

1. az érintett gazdálkodó szervezet tevékenységével kapcsolatos fogyasztói panaszügyben az 1997. évi CLV. Fogyasztóvédelmi Törvényben leírt Békéltető Testület terhelő határozatot hozott, de a gazdálkodó szervezet a határozatot nem hajtotta végre,
2. a Magyar Bíróság a szolgáltatóra nézve fogyasztói jogsértés, vagy károkozási ügyben jogerősen terhelő ítéletet hozott, és a szolgáltató a fogyasztónak okozott kárt nem térítette meg.
3. az érintett cég/vállalkozás megszűnt és a garanciális kötelezettségek, illetve más szerződésben vállalt, vagy törvényileg előírt kötelezettségek teljesítéséről annak tulajdonosai nem gondoskodtak

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Építőipari Panaszmentességi Minősítéshez való jogosultságát végleg elveszíti az érintet gazdálkodó szervezet. Ez a szankció az érintett gazdálkodó szervezet valamennyi természetes személy tulajdonosára külön-külön is érvényes, ami azt jelenti, hogy amennyiben valamelyikük új céget, vagy vállalkozást alapít, illetve másik cégben is tulajdonosok, úgy ezek a cégek is elveszítik jogosultságukat az Építőipari Panaszmentességi Minősítésre.

A statisztikák alapján megállapítható, hogy nem túl magasak az új alapítású cégek túlélési képességei, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül.

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 260. §-a alapján köztartozásmentes adózói adatbázisban kizárólag az az adózó szerepeltethető, aki/amely együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:

• a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adó- és vámhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;
• a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, és el nem évült tartozása;
• nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;
• nem áll csődeljárás, végelszámolás, kényszertörlési, illetve felszámolási eljárás alatt;
• csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása;

nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.

A köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel iránti kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be a KOMA elnevezésű nyomtatvány használatával.

Az adatbázisban az egyéni vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek kérelmük alapján adóazonosító jellel és/vagy adószámmal is szerepelhetnek.

Az Építőipari Panasziroda tapasztalataiból egyértelműen megállapítható, hogy az építőipar általános szakmai színvonalának süllyedése, talán hosszútávon még a munkaerőhiánynál is súlyosabb kérdés lehet. Ennek elkerülésében meghatározó jelentőséggel bír az építőipar gazdasági szereplőinek szakmai színvonalának növelése, aminek nélkülözhetetlen feltétele, a tudatos önképzés.

Ilyen szakkivitelezői és/vagy szakkereskedői szerződésnek tekinthető a gyártó, forgalmazó cég vagy szakmai szervezet által kiállított képzési igazolás vagy oklevél is.